Magyarország évek óta a Gazprom érdeklődésének középpontjában áll, ennek oka az ország földrajzi elhelyezkedése, egyszerre kapu Nyugat-Európa, a Balkán és a Mediterraneum felé. Minden tervezett gázvezeték nyomvonala áthaladna a területen, ezért fontos a Gazprom számára. Ez a terv a Déli Áramlat.
Ugyanilyen fontos az USA és az europaiak számára, mivel a tervezett Nabucco gázvezeték szintén itt haladna keresztül, hogy olcsó gázt jutasson Central-Ázsiából és Irakból Európába. /Az amerikaiak iraki gáza így jó vevőre talál az EUnál./
http://www.nabucco-pipeline.com/
Az orosz és a NATO érdekek ütköznek: az energiabiztonsági dominanciáért folytatott konfliktus elkerülhetetlen, épp ezért szükségszerű.
http://whchronicle.com/tag/nato/
Oroszország a szovjet utódállamokat saját többségi tulajdonú gázvezetékekkel igyegszik megkerülni. Ukrajnát a Déli Áramlat kerüli meg. Belorusiát és Lengyelországot az Északi Áramlat. Az Északi Áramlat St. Petervárról Németországba szállít gázt a tenger alatt.
http://www.nord-stream.com/en/the-pipeline/pipeline-route/baltic-infrastructure-projects.html
Az Északi Áramlatban a Gazprom 51 %-ban többségi tulajdonos, kisebbségi tulajdonosok német cégek.
Az orosz-német Észak-európai Gázvezeték Társaság konzorcium ügyvezető igazgatójává Matthias Warnigot nevezik ki, aki az 1989-ig a STASI keletnémet állambiztonsági szolgálat őrnagya (Arthur illetve Ökonom fedőnéven a STASI nyugat-németországi ipari hírszerzőrészlegét /Residentur 1, BRD/ vezeti), megkapja az NDK Néphadsereg Aranymedalját. Warnig Drezdában szolgál, ahol a KGB megbízottja Vladimir Putyin, a szovjet technológiai hírszerzés tisztje, ismeretségük bizonyos.
http://aspekte.zdf.de/ZDFde/inhalt/5/0,1872,3182053,00.html?dr=1
A Gazprom pozíciói Magyarországon kedvezőek, tekintettel a szovjet időkig visszanyúló pártkapcsolatokra.
Gazprom jelenlegi céljai Magyarországon:
Fő cél: Az orosz déli gázvezeték megépítése, amivel a Gazprom kijutna az európai mediterrán piacokra és összeköthetné vezetékét az észak-afrikai ellátózonával (Algéria, Líbia). Ezzel olyan pozíció jönne létre, ami alkalmas lenne az európai gázárak befolyásolására. A két ellátózóna együtt az EU gázszükségletének több mint 36 %-át fedezi. Ami a kritikus szint felett van, vagyis többletforrás bevonásával már nem váltható ki:
http://www.ft.com/cms/s/0/af125540-7358-11db-9bac-0000779e2340.html?nclick_check=1
A Gazprom sorra szerzi meg a kitermelési jogokat Észak–Afrikában.
Az orosz vezetők viszonya szoros az algériai és a líbiai vezetőkkel.
http://news.bbc.co.uk/2/hi/7353997.stm
Oroszország újonnan szerzett észak-afrikai gazdasági befolyását katonai lépésekkel támogatja. A líbiai Benghazi kikötőjében orosz haditengerészeti flottabázist létesít.
http://www.france24.com/en/20090116-russia-plans-naval-bases-libya-syria-yemen
Magyarországon új csővezeték, a több milliárd dolláros költségeken felül azért sem építhető, mert nincs nyomvonal. Magánkézben lévő területeket kellene kisajátítani, ami magyar jogszabályok szerint, akár több évig is elhúzódhat. /Ezért csak egy vezeték létezhet vagy a nyugati vagy az orosz./
Magyarországon gázvezetéke kizárólag a MOL leányvállalatának, az FGSZ Zrt.-nek van. /Az FGSZ Zrt.-ben van a MOL egész Magyarországot behálózó csövezetéke./
A MOLt az OMV és a Gazprom talán épp ezért akarta felvásárolni, a MOL így nincs jó viszonyba a Gazprommal.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök 2008 Februar 28-án Medvegyev leendő orosz elnöknek ígéretet tesz az orosz Déli Gázvezeték megépítésére Magyarországon. Erre parlamenti felhatalmazása nincs, így belpolitikai vihart okoz az ügy. Veres János magyar pénzügyminiszter ennek elelnére bejelenti, hogy 2009 során megkötik az orosz vezetékprojekthe szükséges magánjogi szerződéseket.
Ám a leglényegesebb: a magyar államnak nincs csővezetéke, /csak az FGSZ-nek/ amit átadhatna a Gazpromnak, újat pedig nem építhet, mivel nincs rá idő. Ennél fogva az orosz Déli Gázvezeték terve Gyurcsány Ferenc és az MSZP 2010-es választási veresége esetén meghiúsulna. Ezért az orosz vezetés növeli a titkosszolgálati és pénzügyi nyomást Magyarországon.
A MOL megszerzése számos előnyt jelentene az orosz oldalnak. A gázcsőhálózaton kívül a Gazprom megszerezné a MOL földgáztározóit is, ami most különösen fontos, mert ha feltöltik azokat, akkor az amerikabarát Ukrajnát teljesen meg lehetne folytani. A következő gázháborúban ugyanis hiába zárnák el a gázt az oroszok, az Európa felé kieső mennyiséget pótolhatnák a MOL továbbfejlesztett tárolókapacitásával. Az olajfinomítók és a kúthálózat a szintén orosz Lukoilhoz kerülhetne.
GyurCsányítlan
A Csányi Sándor által dominált MOL kizárólag abban az esetben szerezhető meg, ha a Csányi Sándor által vezetett OTP-t semlegesítik az oroszok. Így nem ismétlődhet meg a 2007-es OMV-fiaskó, amikor az OMV (és a mögötte álló Gazprom) nem tudta megszerezni a Mol-t, mivel az OTP megvédte. Ezért primer érdekké vált az OTP meggyengítése és felvásárlása.
Egyes Gazpromos vezetők Csányi létét csak „oligarcha-probléma”-ként emlegetik. /Az oligarchákat Oroszországban koncepciós perrel és adóvizsgálattal intézik el./ 2008 Septemberben Vlada Ruszakova, a Gazprom stratégiai és hálózatfejlesztési igazgatójának budapesti útja után kirobban az UD Zrt.-ügy.
Amennyiben a felvásárlás nem sikerül Gyurcsány a magyar bankmentőcsomagra hivatkozva beavatkozik és államosítja az OTP Bankot IMF-hitelből. Ahoz hogy lakossági támogatást szerezzen Az OTP-államosításához, Gyurcsány meglebegteti, hogy a lakáshitelcsapdába esett emberek érdekében teszi, ugyanis a magyar kormánynak több száz milliárdos hitelállományt kell kiváltania…
Mindennek pénzügyi fedezete az IMF-hitel.
Hagyóra Hagyja a pártot Gyurcsány?
Nyílvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem tarthatja meg politikai hatalmát, így számára már csak a gazdasági hatalom marad.
Kell egy ember, aki a régi vezér távoztával kézben tartja a pártot, hogy se a Gazprom-érdekek, se Gyurcsány tervezett OTP-s birodalma ne sérüljön.
Nem jöhet más szóba, mint Hagyó Miklós, hiszen az említett folyamatokat csak Hagyó tudná megnyugtatóan menedzselni a Gazprom és Gyurcsány számára. /Az MSZP-ben látszólag egy Szekeres-Hagyó szövetség alakul ki, amit Gyurcsány gazdasági érdekei védelmében hátulról támogat, és a tengely súlypontját igyekszik Hagyó felé eltolni.
Hagyó Miklós, mindezidáig megmaradt szürke eminenciásnak, mert bár Budapest főpolgármester-helyettese, igazán lényeges dolgokat nem művelt. Intézkedései vagy elkerülhetetlenek voltak, vagy csak szűkebb rétegeket érintettek. Így lett ő a nyugdíjas nénik kedvence aki tenni próbál azért, hogy ne legyen kutyapiszokkal teli a magyar főváros, viszont legyen a kerékpárosoké, és büszkén mutogathassa hogy hány km kerékpárutat sikerült kiépíteni Budapesten. A négyes metró körüli apróbb problémákat pedig megmagyarázza azzal, hogy más országokban is vannak gondok egy ilyen kaliberű beruházás körül. Kirakatember aki bepöfög a kis Trabantjával a nép közé, demonstrálandó hogy ő is bérből és fizetésből él mint a nagy többség. Bár az alsóbb néprétegek körében kevesen mondhatnak maguknak 7-8 ingatlant, és nem Puch Lászlóval, az és Leisztinger Tamással, az MSZP pénzembereivel járnak össze üres óráikban.
Hagyó Gyurcsány Jolly Jokere, akit a kabátujjában rejteget, várván a rossz lapokat, amikor majd érdemes lesz kijátszani a politikai harcban.
Pedig Hagyó Miklós nem volt mindig politikus, a Stasi vagyonkezelőjének Zeno Meiernek egyik embereként tevékenykedett korábban Magyarországon.
Meier és Hagyó
Zeno Meier hivatalosan egy svájci vagyonkezelő céget vezető ügyvéd, valójában a kelet-német,bolgár és lengyel titkosszolgálat számára állít elő készpénzt. Hiszen a titkosszolgálatok sosem kapnak számlát munkájukról, így szükség van mindig egy olyan személyre, aki segíteni tud a cash-problémán.
A Varsói Szerződés titkosszolgálatainak jórésze a Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalatánál a CW Banknál kezeli pénzét. A titkosszolgálati háttércégek ettől a banktól kapnak nagy összegű hiteleket, és ezek a vállalkozások sorra vagyonvesztést szenvedtek. Így készpénzt tudnak előállítani a vasfüggönyön túl is. Zeno Meier az ilyen vagyonvesztések mestere:
1. Az új cég általában hitelt vesz fel.
2. A hitelen vagyonelemeket, ingatlanokat vesz.
3. Ezeket valamely módon kiszervezik, követelésként eladják a cégből.
4. A cég ottmarad a hitellel és bedöntik.
Az amerikai csillagháborús fenyegetés miatt a KGB nyugati technológiát akar szerezni informatikai rendszerének kiépítéséhez. A computerek hardware-elemeinek megszerzése a bolgár titkosszolgálat feladata lesz, a KGB 250 millio dollárt bocsát rendelkezésre a Néva-művelethez. Az akciót Ognan Bozarov bolgár hírszerző-tiszt irányítja, az általa létrehozott BO-companies vagyonkezelését Zeno Meier végzi, a pénzt a CW Bankból folyósítják hitel formájában. A művelet a Videoton Vidimpex nevű cége támogatja, a magyar és a bolgár titkosszolgálat közötti összekötő Peter Dobrev. Peter Dobrev felesége Apró Piroska, a Videoton magas rangú vezetője, lányuk Dobrev Klára.
Günther Forgberg, magas rangú Stasi-tiszt, a Stasi külföldi pénzügyi műveleteinek egyik irányítója. A Stasi külkereskedelmi cégekhez befolyt bevételt Günther Forgber a CW Bankban helyezi el, majd Zeno Meier kezelésére bízza.
http://www.berlinonline.de/berliner-zeitung/archiv/.bin/dump.fcgi/2001/1210/seite1/0124/index.html
Ezeket a pénzeket elsősorban nyugat-európai ipari cégek fizetik be a Stasihoz, hogy az NDK-ból ipari megrendelésekhez jussanak. Zeno Meier a mintegy 3,7 milliárd schilling lebontására sorra alapítja a kereskedelmi vállalatokat. Ezek a CW Banktól felveszik a Stasi-pénzeket hitel formájában. A hitel vagyonvesztés során „eltűnik a cégből” és készpénzzé változik. Az NDK összeomlása után semmi nem változik, hiszen a Stasi-vagyont továbbra is le kell bontani, sőt, ha lehet még gyorsabban, mivel több NATO-tagállam titkosszolgálata is megkezdi a Stasi eltakarítását.
A jól ismert, frissen kapitalizálódott egykori KGST-országokra esik a választás, többek között Magyarországra és Lengyelországra, ahol a nyugati befolyás még nem olyan erős. A kialakult struktúra szerint, a pénzügy és az irányítás mindig Zeno Meier kezében van, a gyakorlati cégvezetést azonban Meier több országra kiterjedő elfoglaltsága miatt Joseph Rainer látja el Magyarországon. Rainer irányítja a Merlin Peter Pan Kereskedelmi Szolgáltató Rt.-t, ami hivatalosan rágógumikereskedelemmel foglalkozik, bár valós céljára jobban utal a cég főtevékenysége "egyéb termék ügynöki nagykereskedelme". Ennek a cégnek a vezérigazgató-helyettese 1994. November 30-tól Hagyó Miklós. A cég 1995-ben 5,7 Millio dollar kölcsönt kap a CW Banktól. Hagyó olyan jól dolgozik, hogy Zeno Meier is felfigyel rá. Így kerül be egy fontos Meier-cég, a Körúti Bérház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Felügyelő Bizottságába. Ez a cég szintén nagy összegű hitelt, 3 Millio dollárt kapott a CW Banktól. Székhelye a Szent István körút 11. szám, ahol az Altus Zrt.fejtette ki áldásos működését, ide járt dolgozni fáradságot nem kímélve Gyurcsány Ferenc, ide volt bejegyezve az Altus.
Magyarországon a NATO nyomása nő, az egykori Stasi-befolyás tarthatatlanná válik, így Joseph Rainer 1999. Februar 1-én 3 év 2 hónap börtönbűntetést kap rágógumicsempészésért, az elnéző magyar hatóságoktól, és kiutasítják Magyarországról. Rainer helyére Hagyó lép, és lassanként ő válik Meier legfontosabb emberévé Magyarországon. A Stasi egykori hálózata megpróbál politikai hatalomra is szert tenni mindkét nagy pártban. Hagyó 2000-ben már az MSZP XII. kerületi elnökségének tagja, politikai pályáját a háttérből tovább egyengeti Zeno Meier . A Meier által vezetett Peshawar Ingatlanhasznosító Kft.-től Hagyó magáncége egy 165 Millio HUF-os, Honvédelmi Minisztériummal szemben fennálló követelést kap, amit 2003-ban a Honvédelmi Minisztérium sietve elismer és 125 Millio HUF t kifizet. Ezzel a Zeno Meiertől kapott tőkeinjekcióval Hagyó karrierje hamar felfelé kezd ívelni a pártban, Hagyó ekkor közel kerül az MSZP legfelső pénzügyi köreihez, a már említett Puch László pártpénztárnokhoz és Leisztinger Tamás baloldali milliárdoshoz. Ők gyakran veszik igénybe Hagyó Stasi-által hátrahagyott offshore-hálózatát /adóparadicsomokban bejegyzett cégek, melyek európai számlákat nyitnak/.
Mindez az jelenti, hogy a magyarországi pénzek átutalása egykori Stasi-offshoreok számláira naplózásra került. Így több nyugati információs szolgálat központjában is tudnak róluk, mivel szerepeltek a pénzmosással gyanusitott cégek listáján.
Az Ügy védelmében
Egyes NATO tagállamok azonban nem adják fel a Stasi pénzek felkutatását, mivel könnyen belátható, hogy a Stasinál és a keleti titkosszolgálatok egykori parancsnokainál felhalmozott pártállami vagyon komoly veszélyt jelenthet a NATO politikai és gazdasági érdekeire, és az Európai Uniora. 1990 tavaszán Németország létrehozza a Független Bizottság nevű szervet (Unabhängige Kommission zur Überprüfung des Vermögens der Parteien und Massenorganisationen der DDR), melynek feladata a Stasi-pénzek felkutatása, vezetője Christian von Hammerstein.
A Bizottság ügyészekből, politikusokból, titkosszolgálati szakemberekből áll, és különjogokkal van felruházva. 16 évig nyomoz a Stasi-pénzek után, 2006-ig 1,6 Milliárd Márkának megfelelő összeget foglal le, és számos egykori keleti hírszerzőt e bizottság munkája során tartóztatnak le, vagy hallgatnak ki. 1999 októberében a NATO nyomásának köszönhetően Magyarországra is kiterjesztik munkájukat, és megkezdik a Pénzügyminisztérium és Magyar Nemzeti Bank iratanyagának áttanulmányozását.
A Magyar Nemzeti Bankból időközben kivált és a Gazpromnak eladott ÁÉB Bank természetesen nem engedélyez vizsgálatot anyagai között. A CW Bank utalási adatait kitüntetett figyelemmel vizsgálják. A további vizsgálatok folytatására 2003 November 19-én Német-Magyar Közös Bizottság jön létre. A magyarok azonban hátráltatják a vizsgálatot. Cajo Coch-Weser német pénzügyi államtitkár, már 2004. Februar 24-en jelzi Budapestnek, hogy elégedetlen a feltárási munkákkal, és Magyarország könnyen pénzmosási listára kerül. Gyurcsány Ferenc hatalomra kerülése után a bizottság munkája méginkább megnehezedik, új iratok nem kerülnek elő, számos a német fél által megtalált irat viszont ismét eltűnik.
A német hírszerzés már 2005 elején megnevezett a magyar hatóságoknak két, a vagyonmozgatással kapcsolatban tudáshordozót.
Mégis csak 2005 nyarán került sor a két személy meghallgatására, akik azt állították, hogy se aktív, se passzív szerepet nem játszottak a nevezett átutalásokhoz hasonló esetekben.
2005. Augustus 15-én Frank-Walter Steinmeier (Gerhard Schröder kancelláriaminisztere, a titkosszolgálatok politikai irányítója, SPD) találkozik Szilvásy Györggyel (Gyurcsány Ferenc kancelláriaminisztere, a titkosszolgálatok politikai irányítója, MSZP) a két titkosszolgálat vezetőjének kíséretében. Cél a magyarországi vizsgálat előrelendítése, ám Szilvásy György továbbra is hátráltatja a munkát. Az egyik legfontosabbnak tartott Stasi-tiszt, a már említett Günther Forgber magyarországi anyagait viszont megszerzi a bizottság, de Szilvásy György időben figyelmezteti az érintetteket, 2006 tavaszán Günther Forgber Valenciában halálos autóbalesetet szenved. Ezt követően a német hírszerzés gyanúsan tekint már minden a Stasi-pénzek felkutatásával kapcsolatos magyar támogatására. A NATO kénytelen konstatálni a kialakult helyzetet. 2006-ban a bizottság megszűnik.
A VÉG: cél
A várható eredmény tehát az, hogy az MSZP vélhetően belebukik a 2009-es európai választásokba, és a 2010-es parlamenti választásokba, ezért Gyurcsány még ezt megelőzően lemond és átjátsza a pártot Hagyóéknak. Saját biztonsága érdekében viszont kénytelen lesz lépéseket tenni az OTP nevű nemzeti nagyvállalat megszerzésére Csányi félretételével, miközben a Gazprom felvásárolja a MOL-t. Oroszországban Putyin megszerezte a gazdasági és titkosszolgálati hatalmat, a Gazpromot, és ezzel a politikai hatalom másodlagossá vált, az elnökséget egy második ember örökölte. Mindez a folyamat tehát a Putyin-formula alkalmazását jelentené Magyarországon.
http://www.iht.com/articles/2006/11/28/news/nato.php
Bravenet Blog 
Blog Community
Get a Free Blog
Manage your Blog
bravenet.com